2014. november 22.

Harc a betegség és fájdalom ellen? Inkább gyógyulás!





A gyógyuláshoz vezető úthoz hozzátartozik a betegséghez és fájdalmakhoz való ragaszkodás feladása.

Elsőre talán furcsán hangzik és azt gondolnánk, senki sem ragaszkodik a betegségéhez, problémáihoz, miért is tenné? Nem tudatosan, de mégis ezt tesszük, aminek egyik jele, ha a betegség vagy az adott fájdalom állandósulni látszik és különféle kellemetlen közérzetekkel társul.

A valami ellen való harc az élet bármely területén helytelen megközelítés, hiszen egy hatalmas ragaszkodást is jelent egyben, így a betegséghez és gyötrelmeinkhez is ragaszkodunk tudat alatt, ha elkezdünk harcolni ellene. Ezzel ott tartjuk az adott dolgot életterünkben, részünkként, nem pedig távolítjuk magunktól. A harc vagy vitatkozás általában nem vezet előre egy lépést sem az eredményt illetően, legyen az bármilyen dolog, téma vagy személy.

Ragaszkodunk már például azzal is a betegséghez, ha mondogatjuk, meséljük, vagy agyunkba véssük, hogy „beteg vagyok”, vagy egyszerűen hozzánk tartozó sajnálatos tényként könyveljük el, ami ellen bár próbálunk küzdeni, de ez a harc megtartó erejű.
Ha harcolunk, miközben az egészségre vágyunk, vagy egyéb testi-lelki fájdalmunk megszüntetésére, akkor általában valahogy törvényszerűen az történik, hogy amíg valamire görcsösen vágyunk azt nem kapjuk meg, inkább elveszítjük. Azért küzdünk, hogy a nemkívánatos dolgokat eltávolítsuk magunktól, de eközben könnyen elveszíthetjük az önkontrollt és egyre kétségbeesettebben markoljuk egyidejűleg azt, amit el szeretnénk távolítani, és nem értjük miért nem távozik és múlik.

Ilyenkor nem vagyunk a jelenben, a mostban, az univerzum felé hiányt, vágyódást, és fájdalom vagy félelem energiát sugárzunk ki, tehát ez is fog hozzánk visszatérni. Közben még esetleg haragszunk, gyűlölünk, és dühösek is vagyunk. Mindez egy nagyon alacsony energiaszinten tart, és ha életünk teremtésében gondolkodunk, ismételten hasonló érzéseket és helyzeteket fogunk magunkhoz vonzani.

A fájdalom egy fokkal magasabb energiaszinten van a dühnél és haragnál, de gyógyuláshoz továbbra sem tűnik elegendőnek. Ha félelemmel is vegyülnek érzéseink, az még magánál a harcnál is alacsonyabb energiaszinten tart bennünket. Amikor egy beteg ember ideges magától a betegség tényétől és tudatától, ez sem segíti a gyógyulást, hanem éppen kinyújtja.

Vagy például minél féltékenyebb valaki, annál hamarabb veszítheti el féltékenysége tárgyát vagy személyét, ez is hasonló elven működik, mert minél jobban ragaszkodunk valamihez, vagy valakihez, annál könnyebben veszítjük el, hiszen az élet meg akar tanítani arra, hogy semmihez ne ragaszkodjunk, és ne akarjunk birtokolni.
Minél agresszívebben, elszántabban űzzük mindezeket, annál távolabb kerül a gyógyulás és a megoldás.

Az önsajnálat szintén nem megoldás, hiszen továbbra is csak alacsony energiaszinten tart.
Természetesnek mondanánk például, hogy egy betegség további aggodalmakkal is jár: „mi lesz a munkahellyel, vállalkozással, családdal nélkülem, gyorsan meg kell gyógyulnom!” Ilyenkor a kétségbeesés, neheztelés erői uralkodnak, és könnyebben válik ellenségessé a környezetével az illető.

Fontos tehát felismerni saját hangulatunkat és hozzáállásunkat a betegséggel és fájdalmakkal kapcsolatban, hogy felül tudjunk emelkedni rajta.






Mi lehet a megoldás?


1. Gondolatok megváltoztatása



Mint minden változáshoz, így a gyógyuláshoz is szükséges a gondolatok megváltoztatása, hiszen azok teremtő erővel bírnak, ez pedig csak elhatározás kérdése, mégpedig nagyon erős elhatározás és kitartás kérdése, amire igenis képesek vagyunk!

Talán mindezt felismerve is lesznek olyanok, akik tovább folytatják ragaszkodásukat, hiszen egyfajta pótcselekvésként is funkcionál, kitölti életüket, van mivel törődniük, van miről beszélgetni. Előfordul, hogy egyesek szinte emelkedettebb hangon állnak ki betegségük és fájdalmuk mellett és meg akarják azt védeni, hiszen az ő betegségük szerintük komolyabb bárkiénél.


2. Feladás

Feladás során kerülhetünk az unalom, megelégedettség, egyhangúság, érdeklődés veszítettség érzéseihez, ami egyben már magasabb energiaszintet is jelent a korábban felsoroltaknál. Amikor szinte vállat rándítunk, és eljutunk oda, hogy nem érdekel már a dolog, a probléma, a betegség, akkor már elkezdődhet valamiféle oldódás és gyógyulás.


3. Okok felismerése

Egy egyszerű megfázás, meghűléses probléma például eredhet abból, hogy elegünk volt valamiből vagy valakiből, nyomást éreztünk életünk valamely területén. Ilyenkor pillanatnyilag kivonulunk abból, amiből elegünk volt, ami nyomásként nehezedett ránk és gondoskodásra vágyunk, szeretetre. Lelkünk tudja, hogy a szeretet mindenre megoldás, szeretni pedig elfogadással lehet bármi és bárki irányába, önmagunkat főképp és elsősorban beleértve.

A gyógyuláshoz ki kell jönnünk az adott helyzetből, nem maradhatunk ugyanabban. Lassabban gyógyulunk, ha „nem adjuk fel” az adott, előidéző helyzetet és például betegen is tovább dolgozunk.

A felnőttkori cukorbetegség okozója, amikor valaki azt érzi, hogy például a gyermekek nem szeretik eléggé, ez a „külső nemszeretés” pedig az önszeretet hiányából fakad. A gyermekkori cukorbetegség a szülők párkapcsolati problémáira vezethető vissza, amikor esetleg a szülők”szétmenőben” vannak vagy már el is váltak egymástól.

Közvetett okozók esetén, ha hangulatunk, energiaszintünk lecsökken valamilyen oknál fogva, vagyis valamiből szintén elegünk van, akkor elkezd gyengülni az immunrendszer.

Minden betegségből és fájdalomból ki lehet jönni, ha az azt előidéző helyzetet felismertük. Aki panaszkodik, az nem a feladást gyakorolja, hanem épp a ragaszkodást.

Minden betegség valamiféle elnyomás következménye. Elnyomás pedig mindaz, amikor nem azt tesszük, amit szeretnénk és ettől függőségi viszonyba kerültünk.

Tegyük fel magunknak a kérdést! Kiből vagy miből lett elegünk?


4. A pótcselekvés feloldása új célok találásával

A harc éppen azt az energiát emészti fel, amellyel boldogságot, harmóniát, egészséget teremtenénk magunknak. A célért nem harcolni kell, hanem tenni érte, és ehhez negatív energiáktól mentes tettekre van szükség.
Az energiát olyan célok, hitek keresésébe és találásába kell fektetni, amik sokkal kívánatosabbak annál, mint amit szorongatunk, ami ellen harcolunk, olyan célokat kell találni, amiben jól tudjuk érezni magunkat és ami ezáltal ki tud hozni az adott helyzetből. Tiszta, szent, önzetlen célokkal lehet előre jutni, amiért érdemes meggyógyulni, ami irányába képesek vagyunk szenvedéllyel és lelkesedéssel elindulni.

Minden figyelmünket fordítsuk a pozitív gondolatokra, a szeretetre, és hogy ezáltal nyugodt maradjon a lelkünk. Legyen bennünk megértés, megérteni akarás és akkor nem merülnek fel pusztító indulatok, és ez minden problémára érvényes, legyen az egészségi, anyagi, családi vagy akár egy baleset.

Az ember szokásainak rabja, csak kényszer hatására fejlődik, ezért kapjuk a betegségeket, fájdalmakat, problémákat. Jobb, ha magunknak alkalmazzuk a kényszert, minthogy a „sors” kényszerítsen, ezért elő kell idézni olyan helyzetet önmagunk számára, ahol valami pozitívra és feltöltő tettre kényszerítjük magunkat.

Fel kell adni azt a berögzülést, hogy mások oldják meg a problémáinkat helyettünk, így vegyük ki részünket a gyógyulás folyamatában és tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, persze ehhez lehet segítséget is kérni.

Fel kell adni azt a szokásunkat, hogy pótcselekvésekhez folyamodunk, ismerjük meg és vállaljuk fel önmagunkat! A betegség és fájdalom is egy pótcselekvés, hiszen mi választottuk az egészséges és feltöltő cselekvési vágy helyett.






5. Változás

Érdemes változtatni:
-étkezési szokásainkon,
-élethez való viszonyulásunkon,
-és nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a gondolkodásunkon is változtassunk, mert minden innen indul!

Ne felejtsük el, hogy amikor valaki több időt törődik a betegségével, fájdalmával és problémáival, mint céljaival, akkor az egy pótcselekvés. Ha megtaláljuk a célt, amiért érdemes kigyógyulni bajainkból, problémáinkból, akkor az sosem lehetetlen, mint egyébként semmi sem az! Az ember arra született, hogy célokat valósítson meg és ezáltal teremtsen.

Ne a csodát várd, hanem tegyél meg minden tőled telhetőt (akár tudás és információk, apró örömök, sikerélmények gyűjtése) és a csoda is megtörténik, vagy legalább hagyd, hogy az megtörténjen, hiszen mi magunk hozzuk létre a csodát!

„Lehet harcolni az elnyomás ellen, vagy küzdeni a szabadságért”

Szerző: Dr.DaisySi



Ennek a cikknek a tartalma, szerzői jogvédelem alatt áll. Másolása, vagy másik weboldalon való publikálása csak a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges!

Az oldalon közölt információk nem helyettesítik szakember véleményét, ezért kérjük, hogy minden esetben feltétlenül kérje ki orvosa tanácsát!

2014. október 24.

9 tipp a boldog párkapcsolathoz






Egy boldog párkapcsolat kialakítása és fenntartása komoly munkát igényel, bármennyire is próbálnak mást sugallni a romantikus filmek.
(A nyugdíjas Rómeó és Júlia filmváltozata valószínűleg sehol nem lenne kasszasiker)
Persze azért ez nem olyan "munka", mint az árokásás, bár a nehéz pillanatokban érezhetjük ugyanolyan keménynek.

A boldog párkapcsolatnak nincsen „titka”, hanem mint az élet minden más területén, itt is napi szokások kialakításával érhetjük el a legjobb eredményeket. Tanuld meg ezeket, és garantáltan sokkal boldogabban fogtok élni.

9 szokás a boldog párkapcsolathoz:

1. Egyszerre feküdjetek le.

Úgy értem, egy időben menjetek este ágyba :-). Nem tűnhet fontos dolognak, de nagyon is az, elsősorban a nő számára. 
Az esti rituálé, a lefekvéshez készülődés, a napi dolgok átbeszélése, a másnapi teendők egyeztetése rendkívüli módon tudja erősíteni a kötődést egymáshoz.

2. Találjatok közösen végezhető szabadidős tevékenységeket.

Anyósom és a férje különbözőbb nem is lehetne. Mégis van, ami összeköti őket: mindketten megszállottan szeretnek utazni.
Nekünk a feleségemmel több ilyen is közös pont is van, de ezek közül talán a legfontosabb, hogy mindkettőnkben nagyon erős a világ megismerésének a vágya. Találjatok ilyet, mert ha megvan a közös nevező, arra már nagyon könnyű konkrét programokat ráépíteni.


3. Járjatok kézen fogva

Van valami varázslatos abban, ha tökéletes összhangban sétálsz partnereddel. 
Talán az óvodás és általános iskolás emlékek miatt kevesen teszik ezt meg, pedig rendkívüli módon erősíti az összetartozás érzését.


4. Bizalom és megbocsátás legyen a kapcsolat alapja.

A bizalmat nehéz megszerezni, de nagyon könnyű elveszíteni.
Alakítsatok ki 100%-os bizalmat, és ne tegyetek semmi olyat, ami ezt alááshatja. Konfliktusok mindig lesznek, ha azonban megvan a teljes bizalom, akkor sokkal könnyebb átlendülni az élet mindennapi döccenőin.


5. Koncentrálj a párod jó tulajdonságaira.

Mindannyian hajlamosak vagyunk a hibákra és a rossz dolgokra fókuszálni. Ami jó, az pipa, de ami nem... 
Igyekezz elsajátítani azt a szokást, hogy a társad pozitív vonásaira összpontosítod a figyelmedet.
Gondoltál már arra, hogy milyen lenne az életed, ha elveszítenéd? Ez általában segít.


6. Rendszeresen öleljétek meg egymást.

Ez a párkapcsolati munka kellemes része :-), mégis - főleg mi, férfiak - hajlamosak vagyunk erről elfeledkezni.
Alapszinten: ölelés lefekvéskor és felkeléskor, illetve amikor munkából hazaérkeztek. 
Haladóknak: ha a közeledbe kerül a párod, mindig öleld meg. Ha eddig ezt nem csináltad, eleinte szokatlan lesz, de ez is egy szokás; ha 21 napig megteszed, utána már nem kell rajta gondolkodni.

7. Mondd, hogy „szeretlek” minden nap.

Az nem működik, hogy már mondtam 15 éve az esküvőnkön, és majd szólok, ha változik. 
A szerelmi fázisban – ez pár év, általában kettő – a becéző szavak könnyen jönnek, aztán ha
nem figyelünk, lassan kikopnak a kapcsolatból. 

Jó eséllyel nem láttál mintát erre a szüleidnél, mert ők 20. századi – ma már nem működő – alapelvek szerint élték a házasságukat. Eleinte furcsa lesz, de könnyen bele lehet jönni.

8. „Kapcsolódj össze” vele napközben.

Ezalatt azt értem, hogy hívd fel, vagy küldj egy sms-t, esetleg egy mailt. 
A legtöbb pár külön dolgozik, és meg sem fordul a fejükben, hogy amíg távol vannak egymástól, akkor is kellene kommunikálni. Pedig ez súlyos hiba, mert így a két ember szép lassan eltávolodik egymástól. Reggel ott a hektikus rohanás, este meg két hullafáradt ember morog valamit egymásnak. 
Gondolj a párodra napközben is, és figyeld, hogy milyen őrült módon fogja ez javítani a kapcsolatotokat.

9. Légy hálás azért, hogy van Ő neked.

Ez a legegyszerűbb tanács az összes közül, de talán a legnehezebben betartható. 
Légy hálás azért, hogy van kit szeretned, és ő viszontszeret. 
Mondj köszönetet, ha segít a házimunkában, ha melletted áll a nehéz időkben, és hogy szurkol neked a sikereidért.


Örülj a párodnak, és mosolyogjon a szíved, hogy magad mellett tudhatod. 
A pillanat múlandó, ki tudja meddig lesz ez így. De amíg melletted van, törekedj arra, hogy maximálisan értékeld a vele töltött perceket!

Forrás: Kerner Tibor - www.kernertraining.hu
Képek: Pinterest 


 

2014. október 16.

12 tipp az érzelmi fájdalom gyógyítására








Minden fájdalom üzenetet hordoz. Amikor felismerjük, hogy pontosan mi is a szerepe, beteljesíti küldetését. Majd feloldódik, eltűnik életünkből, miközben rámutat az igazi kincsre, amit a megértéssel járó bölcsesség hordoz. Megtanít arra a leckére, amit meg kell tanulnunk, ezért már nem fogunk többé újra ugyanolyan helyzetet teremteni önmagunk számára. Ez egyszerűnek hangzik, de vajon, hogyan jussunk el idáig?




Sokan nem tudják meglátni a nehézségekben rejtőző lehetőséget. Mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék a fájdalmat, pedig a fájdalom mindig egy útjelző életünk jelentős eseményeinél. A fájdalommal kapcsolatos csavar abban rejlik, hogy bármennyire is próbáljuk elkerülni, vagy megszabadulni tőle, annál jobban megteremtjük azt magunk számára, és annál hosszabb ideig szegődik társul életünkben.

A teljes tiltakozás helyett sokkal jobb hozzáállás, ha életünk természetes velejárójaként fogadjuk el a fájdalmat, a nehézségeket, a hullámvölgyeket. Ennek a gondolati mintának a megváltoztatása már jelentős változást hoz életünkbe, hiszen a fájdalom elleni küzdést felváltja az elfogadás. Ez pedig rögtön magasabb tudatszintre juttat minket, ami által könnyebben éljük meg az adott helyzetet. Az érzelmi fájdalom megtapasztalása nem jelenti azt, hogy bármi baj lenne velünk, pont ellenkezőleg, azt jelzi, hogy emberek vagyunk, akiknek lelke él, érez és fejlődik.

Ha bármilyen fájdalmat érzel, ez a 12 tanács most segíthet, hogy egy boldogabb és harmonikusabb életet tudj magadnak teremteni.

1. Légy hálás mindazért, amivel szembe kell nézned
Minden, ami ellen küzdesz, az gyengít. Ha a fájdalommal együtt járó negatív érzelmek ellen küzdesz, akkor érzelmi fájdalmad felemészt. Azonban ha képes vagy a dolgok mögé látni, és felfedezni azt a rejtett üzenetet, amit a helyzet számodra tartogat, az elfogadással teljes megértésben feloldódik fájdalmad is.

2. Adj időt magadnak
Időbe telik, amíg szívünket ismét a fényre vezetjük, és időbe telhet magának az elfogadásnak a megélése is. Nem mindenkinek könnyű, azonban amikor sikerül, az elfogadás olyan energiákat mozgósít az életünkben, ami idővel egyensúlyt teremt. Adj időt magadnak tehát a pihenésre, alvásra és a gyógyulásra is. Higgy abban, hogy minden úgy történik, ahogy történnie kell.

3. Engedd el az irányítást
Tartózkodj attól, hogy hibáztasd magad, vagy bűntudatot érezz, netán szégyelld magad azért, mert fájdalmat érzel. Ne akard irányítani az eseményeket, add át magad és a helyzetet a felsőbb erők segítségének.

Az, hogy kinek mennyi időbe telik kilépni egy érzelmi hullámvölgyből, feldolgozni egy szeretett személy elvesztését, egyénenként változó. Nincs egy általánosan felírható recept rá. Engedd meg magadnak, hogy a saját tempódban gyógyulj, és ne legyenek felesleges elvárásaid önmagaddal szemben, hogy gyorsan rendbe kell jönnöd.

4. Legyél tudatos a szenvedésben
Persze az sem jó, hogyha a fájdalom feldolgozása túl sokáig, hónapokig vagy akár évekig elhúzódik. Segít a feldolgozási folyamatban, ha megvizsgálod tudatosan az érzéseidet. A dühöt, a frusztrációt, amit érzel, és minden negatív gondolatot, ami elméden keresztüláramlik. Ne azonosulj ezekkel a gondolatokkal. Lásd magad megfigyelőként, kívülről. Tudatosítsd magaddal, hogy te nem a fájdalmad vagy.

5. Szeresd a fájdalmat
Amikor már el tudtad fogadni, és megfigyelőként tudsz tekinteni a fájdalomra, kezdd el szeretni. Lásd meg benne azt a lehetőséget, amit valójában tartogat számodra. Amikor a szeretet energiái áthatnak, idővel elmossák a fájdalmat is.

6. Tölts magaddal egy kis időt egyedül
Amikor körbevesz a fájdalom, hajlamossá válunk arra, hogy a gyógyírt a külvilágban keressük. És habár tüneti kezelésnek alkalmas lehet az olyan pótcselekvések végzése, mint hogy elmegyünk vásárolni, moziba, vagy kiöntjük a szívünket az ismerőseinknek, a megoldás kulcsa valójában önmagunkban rejlik.

Ha szeretünk valakit, szívesen töltjük vele az időnket. És mégis, önmagunkkal talán a kelleténél kevesebb időt töltünk. Ahogy a korábbi, Szeresd Önmagad című cikkemben írtam, nem tudsz mást jobban szeretni annál, ahogyan önmagad szereted.

Amikor a sötétség felhői borítják lelked udvarát, a legnagyobb ajándék, amit magadnak adhatsz az, ha egyedül töltesz egy kis időt magaddal. Vannak olyan emberek, akik nagyon nehezen tudnak önmagukkal lenni. Mindenáron szükségük van maguk mellett valakire, még akkor is, ha ezek az emberek valójában csak pótlékok. Az ilyen embereknek pont azt kell megtanulniuk, hogy miként tudják egyedül, önmagukban is meglelni és megélni a boldogságot.

7. Merj segítséget kérni
Vedd körül magad olyan emberekkel, akik boldoggá tesznek. Amikor már tisztába kerültél magaddal annyira, hogy a másokkal való kapcsolattartás nem menekülést jelent a fájdalom elől, merj segítséget kérni a családtagoktól, barátoktól, ismerősöktől.

Ha olyan emberekkel veszed körbe magad, akik a pozitív érzéseket erősítik benned, az hozzásegít a gyógyuláshoz is. Ugyanakkor azt is el kell fogadnod, hogy néha a barátaid ismernek a legjobban, és ha igaz barátaid, akkor az őszinteségük a legnagyobb segítség lehet számodra. A segítséget nem feltétlen azt jelenti, hogy azt mondják neked, amit hallani szeretnél.


8. Hagyd, hogy a természet gyógyítson meg
Tölts több időt a szabadban, érezd bőrödön a nap sugarainak simogatását, merengj el a természet egyszerűségében, a tovatűnő felhők szépségében. Érezd, hogy valójában egy vagy vele, nem különülsz el tőle. Hagyd, hogy a természet segítőd, barátod és gyógyítód legyen, és figyelj arra, milyen érzéseket indít el benned.

9. Semmihez ne ragaszkodj
Szeress mindent, de semmit ne tekints tulajdonodnak, ne ragaszkodj hozzá, ne okozzon senki és semmi függőséget az életedben. Éld úgy minden napod, mintha az utolsó lenne, minden pillanatodat mintha az egyetlen pillanat lenne. Ha mindig a legjobbra törekszel, az élet előbb utóbb megmutatja a valódi utad.


10. A lélek más dimenzióban érzékel
Földi életünkben valójában semmi nem tart örökké, de ha e mögé tudsz látni, és lelkeddel tekintesz a történésekre, akkor érezheted, hogy a lélek vonatkozásában nincs vége semminek.

A lélektársak közötti, igazi lelki kapcsolat valójában sosem ér véget. Eltávolodhattok egymástól a térben, de a köztetek lévő lélekfonál sosem szakad el. A fizikai kapcsolatotok itt a földi síkon megszűnhet, lelketek azonban nem válik el egymástól. Mert amikor találkoztok majd, és egyszer biztos találkozni fogtok, ismét szeretettel fordultok egymáshoz.

Az Élet sokszor társainkon keresztül tanítja meg számunkra a fontos leckéket. Az, hogy egy helyzetben milyen reakciók születnek, egy kapcsolatnál mindig két személytől függ. Döntéseinket befolyásolja tudatszintünk, valamint testünk és lelkünk szabad akarata.

11. Találd meg nehézségeidben a bölcsességet
Minden fájdalom, amit megtapasztalsz, okkal történik. Keresd meg ezt az okot, lásd a lehetőséget minden nehézségben. Engedd meg a fájdalomnak, hogy jobbá és bölcsebbé tegyen.

12. Egyetlen fájdalom sem tart örökké
Ha már sikerült megfejteni az okokat, megtanultad a leckét, egy egyszerű döntés kérdése az, hogy elhatározod: jól vagy rosszul szeretnéd érezni magad életed hátralevő részében. Ne feledd, hogy a felhők mögött mindig süt a nap, sugarai eltöltenek fénnyel és szeretettel. Lásd, érezd és vágyd a napsütést, hagyd hogy a szívedig hatoljon, hogy lelked kiteljesedhessen.





Szerző: Ábrahám-Hörömpő Andrea - Lélekmozaikok
Forrás: http://lelekmozaikok.cafeblog.hu/2014/09/24/12-tipp-az-erzelmi-fajdalom-gyogyitasara/
Themindunleashed.org


2014. október 9.

A férfi és nő misztikuma






 Nincsenek véletlenek, ahogy szerencsének és büntetésnek sem nevezhető semmi, minden okkal történik, ahogy az is, hogy éppen kit sodort mellénk az élet párunkként, vagyis ki az, akit éppen legnagyobb tanítónkként bevonzottunk életünk egy adott szakaszában és ebben a változó mindenségben.



A világegyetemben a legnagyobb rend uralkodik, egyedül talán csak a mi fejünkben nem, de a rendbetétel kedvéért nézzünk néhány példát, amelyekből megtudhatjuk mitől nő a nő és mitől férfi a férfi, mitől váltak azzá, amik és hogyan billenthetőek ki egy kicsit saját szerepükből az "összerezonálás" kedvéért.

A mivé váltunk kérdésének megértéséhez elsősorban a gyermekkort kell megvizsgálni.
A megfelelő mintához egymással is jól "működő" apára és anyára is szükség van, hogy a gyermek a későbbiekben megfelelően tudja kezelni a szeretet adását és kapását.
Egy gyereknek mondhatunk bármit, valószínűleg nem fogja azt követni, egy jó példát és mintát viszont követni fog. És ez nem csak a gyermekekre igaz.

Ha egy gyermekkel túlzottan megengedően bánnak, és mindent ráhagynak, az a későbbiekben nehezebben fogja viselni a hierarchiát, ezáltal a főnököt is, tehát esetleg munkahelyi és alkalmazkodási problémái lehetnek, viszont egy párkapcsolatban annál jobban funkcionálhat, hiszen szerencsés esetben egy párkapcsolat nem a hierarchián alapul, hanem mellérendeltségen, a társak pedig egymás kiegészítőiként.

Ha egy fiú apa nélkül nő fel, vagy esetleg bár apával, de az apa nem igazán teljesíti apai szerepét és "kötelességét", mondjuk úgy csak a háttérből szeret, de nem irányít jellemzően a nevelés során, akkor a gyermek apai részről szeretethiányt élhet meg és az anyai dominancia következtében felnőttként nem válik elég férfiassá, női energiái túlsúlyba kerülnek, ezáltal családfői szerepét is nehezebben láthatja el a későbbiekben. Talán ezért is érezheti sok nő családfőnek magát egy kapcsolatban.
Abban az esetben, amikor egy anya neveli egyedül a lányát, hasonló következményekkel járhat, hiszen a nő túlzottan határozottá és erőssé válik.



Általában a mai világban, egy kapcsolatban az hordja a nadrágot, aki az anyagi javak többségét megtermeli, ezáltal mintha a párkapcsolatot is uralná vagy erre felhatalmazottnak érezné magát, persze ez nem feltétlenül helyes hozzáállás...
Minderre ráerősít jelenlegi fogyasztói társadalmunk is, ami inkább a nők kiszolgálására hivatott, de ebben a nők is partnerek, hiszen a nőknek sokkal több az igényük, mint a férfiaknak.
Ha egy férfi fogyasztói társadalmi igényeit nézzük, nagyjából és átlagosan kimerül a műszaki dolgok iránti érdeklődésben, míg egy nő esetében...sorolhatnánk. :)
Felmérések szerint azokban a kapcsolatokban, ahol a nők keresnek többet, a férfiak hétszer nagyobb eséllyel lépnek félre, hiszen ezt a született férfiúi-vezetői ösztönt és egyensúlykilengést valahol helyreállítani igyekeznek, ha már máshogy nem megy.

Ezt a cikket nőként írom, de nem férfisovinisztaként, mégis el kell mondani, hogy a Természet rendje szerint a teremtés koronája a férfi. A férfiak törzse és gyökere a nő. Ha a gyökerekből és törzsből felfelé áramlik az energia, akkor annak a fának terebélyes lombja és szép "gyümölcse" lesz, míg energiaelakadás esetén satnya lombú fává lesz, teremtés és egészséges gyümölcsök nélkül, ahol senki nem érzi igazán jól magát a kapcsolatban.

Szimbolikusan kifejezve, ha a nő jó Holdja a férfinak, akkor a nőnek egy ragyogó fényes Napja lesz. A nő a párkapcsolatban a saját napfényét a férfin keresztül tudja megélni és megvalósítani, hiszen minden férfiból ki lehet hozni a férfit, és annak sikere egyben a nő sikere is. Ugye minden férfi mögött áll egy sikeres nő, nem véletlen a mondás.
Ha keringési problémák adódnak, akkor idővel és nagy eséllyel jön a férfinál a "műhold"...

 
Amikor egy fiúgyermek csak apa mellett nő fel, várhatóan párkapcsolati problémái lesznek, ha viszont lányt nevel egyedül az apa, akkor szintén hasonló problémák adódhatnak, hiszen a lány nem lát maga előtt anyai mintát, ezáltal tartani fog tőle, hiszen sosem ismeri meg annak szépségeit és előnyeit, egy kislány esetében pedig fontos, hogy lássa, jó anyának lenni. Az ilyen nők ezért nehezebben állapodnak meg, vagy későn válnak anyává.


A megfelelő tudatossággal mindenen lehet változtatni!
Egy nő hangulata nagyban befolyásolja a férfi hangulatát, tehát ha férfitársunk szűkszavú és kevésbé beszédes vagy kifejező, akkor kommunikációval, kitartó gyengédséggel nagyban befolyásolhatóak, nyitogathatóak.





Bárhogy is nézzük egy párkapcsolat elsősorban a nőkön múlik, nekik kell alkalmazkodniuk, hiszen a nőknek erre több képesség és hozzáértés adatott, bár 28 év után az alkalmazkodás mindenkinél nehézkesebbé válik, ez a szerep is csak tudatossággal erősíthető az évek múlásával.

Azt mondják, az okos nő irányítani tudja a férfit, és az észre sem veszi, hogy irányítva van. Nem jó, ha direktbe mondjuk meg, mit, hogyan tegyen és parancsolgatunk a férfinak, mert utasításként éli meg, azt pedig úgy tűnik valahogy nem díjazzák, sőt életbe lép, az "azért sem", ezért a nőnek meg kell tanulnia okosan kifejeznie magát, azaz hagyni kell, hogy a férfinak magának "jusson" eszébe, hogy mit és hogyan kellene tennie...értitek ugye kedves nőtársak...

Azt se felejtsük el, hogy semmi sem véletlen, az sem, hogy miért éppen akkor és abba a családba, és azokhoz a szülőkhöz akartunk leszületni, ahová éppen születtünk, ezzel egyben megválasztva magunk életútját, feladatait és kihívásait is, a felismerések és megoldások pedig csak rajtunk múlnak.

Szerző: DrDaisySi
Képek: Pinterest


2014. október 8.

Mindig is egy tanya és az állattartás volt a gyerekkori álmom...

Egy cikkünk kapcsán jelentkezett egy kedves olvasónk, hogy elmondhassa, miért is szeretne egy tanyát és ott állatokat tartani. Kérésének rögvest helyt adva, közöljük most vallomását.

"A gyerekkorom nagyon szép és élmény dús volt. A szüleim egy szarvasmarha telepen dolgoztak és sokszor lent töltöttem velük a délutánjaimat vagy a szünidőket. Még emlékszem, amikor 4-5 éves lehettem, apával jártam ki a legelőkre, elkísérve a csordát. Érdekes, hogy mekkora hatással volt rám mindez, ma is úgy emlékszem a történtekre, mintha tegnap lett volna.

Az az illat és az a nyugalom például, ami áradt egy meleg nyári nap délután, sohasem felejtem el. Nagyon szép emlékek. Ahogy idősödtem, érdekes, több mindenre emlékszem.

Sokszor alig vártam például, hogy lemehessek a telepre, sőt számtalanszor le is szöktem egyedül vagy a barátaimmal, hogy lent tudjunk játszani. Ezekről a „csínytevésekről” a szüleim, gondolom én, nem is igen tudtak, vagy elnézték nekem.

Gondolom, ide vezethető vissza az állatszeretetem és a feléjük érzett tiszteletem, ami a mai napig megmaradt bennem és egyre csak erősödik. Sajnos az évek során a gazdasági helyzetünk megkívánta, hogy más irányba tereljem az életemet, kipróbáltam sok mindent, sokféle munkát, de sehol nem éreztem azt, hogy ez lenne a jövőm.

Majd jött egy nagy fordulópont az életemben, minek hatására eldöntöttem, én, ha törik, ha szakad, állatokkal akarok foglalkozni. Régi álom volt, hogy egy tanyát szeretnék, ahol mindenféle állat megtalálható, tyúk, liba, kacsa, kecske, bárány, szarvasmarha.

Beiratkoztam egy iskolába, ahol állatgondozást tanulok, és mellette a gyakorlati helyszínen sajátíthatom el a tulajdonos segítségével az alapokat. Ha végeztem, a következő lépés az lesz, hogy elköltözöm oda, ahol több lehetőség lesz arra, hogy egy tanya boldog tulajdonosa lehessek, azaz felépítsem az álmomat.

Úgy gondolom, igazából ezt a szakmát csak falun tudják értékelni. Kész vagyok a jelenlegi életemet tehát feladni, cserébe nyugalomban fogok élni, és nem mellékesen azt fogom csinálni, amit szeretek. Rengeteg kritika ért idáig, hogy hülyeség, amit akarok. Nem éri meg, meg sorolhatnám. De ez mind nem érdekel és nem érdekelt soha. Sok embernek nem lehet elmagyarázni, mi is ez a szeretet, hisz úgyse érti, csak az, aki élt már így. Ez olyan, mint van, aki a motorokat szereti, van, aki a kocsikat, én az állatokat. Rengeteg örömöt tudnak nekem okozni. Tudnak gondolkozni, és tudnak játszani is, mint a gyerekek. Tudnak mérgesek is lenni, és tudnak velünk együtt örülni.

Örömmel olvastam a Polyán Mintagazdaság felhívását, felkeresem őket, remélem, náluk, a segítségükkel el tudok ott majd helyezkedni."

(Olyan eltökélt ez a fiatalember, hogy biztosak vagyunk benne, álmát meg fogja valósítani – szerk.)

Kapitor József, 28 éves

Forrás: utajovobe.eu

2014. szeptember 21.

Erős vagyok, mert szeretek




Erős vagyok, mert szeretek,
mert mást nem tehetek,
mert más nem lehetek,
mert a mindenség is csak EGYben önmaga,

Szeretek,
mert így az lehetek, ami lenni akarok,
aminek lennem kell,
ami vagyok.
Megtanultam önmagammal táncolni,
miközben a szerelem ölel,
és így hogy az egész világot szeretem,
sebezhetetlenné váltam,
mert erős vagyok,
mert szeretek,
mert szerethetek,
mert hív felé a végtelen,
és én mást nem tehetek,
mert szeretve nincsenek akadályok...

Daisy

Ennek a cikknek a tartalma, szerzői jogvédelem alatt áll. Másolása, vagy másik weboldalon való publikálása csak a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges!




2014. szeptember 8.

A rezgésemelés tudatos módszerei I. - Hergeld magad szeretetre!






Az önismeret útja egyben a szeretni tudás elsajátításának útja is

Talán az emberi lét árnyoldalasabb pillanatait, negatív érzéseink széles skáláját nem szükséges bemutatni, biztosan mindenki találkozott már olyan érzésekkel, amelyekről azt gondolta, jobb lett volna nem átélni.
Tudatosságtól függően persze kisebb-nagyobb dolgokban hajlamosak vagyunk magunknak hazudni, vagy erősen elnyomni kellemetlenül fel-feltörő érzéseinket, hiszen legnehezebb az önmagunkkal való szembesülés, viszont egyszer eljön az a pont, amikor az önámítás már nem tartható fenn.

A Föld bolygón – mint emelt nehézségi fokozatú holografikus kiképzőpályán- alkotott legtöbb mesterséges vívmány sem lelki békénk és harmóniánk fenntartását igyekszik elősegíteni, még ha első ránézésre ezt az érzetet szeretné is ébreszteni.

A mozaikkockák apránként mindig a helyükre kerülnek és egyre több lépést teszünk meg a felejtés labirintusának kijárata felé…hiszen a fény vezet…elvezet odáig, ahol megértjük, hogy mi magunk vagyunk az a vezető, az a fény, nevezhetjük szeretet energiának is vagy tudatnak, Istennek…
Ahogyan MINDEN EGY, és ennek az egynek vagyunk részei, úgy mi is szeretet energiák, esszenciák vagyunk. Az önként vállalt felejtés burkának hatására gyakran elfelejtünk szeretni, vagyis gyakran leválasztjuk magunkat a Forrásról.


Képzeljünk el egy skálát, jelképezze ezt egy fa, ami a végtelenbe vezet. A szeretni tudásunk is egyre erősebb a skálán felfelé haladva. Szeretni tudásunk növekedésével rezgésszintünk is arányosan növekszik, hiszen ez is EGY.

A magasból jobban át lehet látni a terepet, így a fán felfelé haladva a tudatosságunk is növekszik, látásunk és érzékelésünk kitágul, elfeledett képességeink megmutatkoznak, a lélek egyre inkább átlátja az őt körülvevő valóságot, vagyis egyre inkább kezd emlékezni legmélyebb önvalójára.
Ugyanezt a skálát nevezik hangulati skálának is, melynek egyes szintjein jól behatárolhatóak a hozzájuk tartozó emberi hangulatok, érzések, törvényszerűen.

Amikor félünk, akkor elfelejtünk szeretni, szívvel látni és csak a fa aljánál kuporgunk.

A félelemből felrugaszkodva, végigjárjuk a még félelmekből eredő, de már egyre szívnyitogatóbb emberi érzések színes kavalkádját, kapunk közben jó néhány pofont, majd eljön az idő, mikor pofonok helyett sűrűsödő felismeréseket és tisztuló kommunikációt tapasztalunk lelkünktől, megtanulunk együttműködni vele, vagyis megtanulunk egyre tartósabban rákapcsolódni a Forrásra = megtanulunk szeretni.

Talán amikor megértjük és megéljük, hogy minden EGY, akkor már a fa tetején csücsülhetünk, itt lehet a feltétel nélküli szeretet birodalma.


Gondolatok megtisztítása

Ha elhatároztuk, hogy elég volt az egy helyben toporgásból, önsajnálatból, és kínlódásból, akkor merítsünk nagy erőt a mélyből, mert ott van bennünk, majd legyünk kitartóak és türelmesek önmagunkkal szemben a gondolatok figyelésének és megtisztításának folyamatában.

Elsőként kezdjük el figyelni, felfedezni és tudatosítani a negatív érzéseket keltő gondolatokat.
Ebben az esetben is gyakorlat teszi a mestert, vagyis minél többször fogunk ilyen ön-fogócskába, annál megdöbbentőbb és egyre több felfedezést tehetünk önmagunkkal kapcsolatban…talán létezik egy határvonal, aminek elérésekor legszívesebben térdre borulva mutatkoznánk be új Énünknek?

Az emelkedési folyamat során egyre gyorsabban ismerjük fel az energia-rabló gondolatokat, a mögöttük rejlő okokat, az egó játékait, az eltérítő szokásokat, programokat, rögzüléseket, családi mintákat, megtanuljuk elkülöníteni az egó és a felsőbb én szavait, megtanulunk önmagunk külső szemlélőjévé válni. Mikor eggyé válunk önmagunk külső szemlélőjével, akkor vagyunk igazán önmagunk. Innen nézve meglepő felfedezés, mekkora burokba voltunk azelőtt csomagolva.

A türelem azért sem árt, mert ez egy nagyon hosszú és összetett folyamat, lehet százszor is belehalunk és ezerszer legyőzzük magunkat, miközben igazán megismerjük, ki is az az ÉN. Erről szólnak testet öltött leszületéseink, ezt a folyamatot szerettük volna végigjárni, megtapasztalni és többé válni általa.

A végtelenben vibráló fa tetejéről lepottyantunk a földre és most megtanulunk visszamászni oda.


“A pozitív gondolkodás tehát azt jelenti, hogy felismerem: minden, ami van, engem szolgál, és nekem segít még akkor is, ha kifejezetten kellemetlen vagy fájdalmas. Ennél fogva minden jó, úgynevezett negatív nem is létezik, csupán olyan kellemetlen jóról beszélhetünk, amelynek bekövetkeztét én tettem szükségessé.”  (Kurt Tepperwein)

Tanulj meg pozitívan gondolkodni, használd hozzá a képzelőerőd!

A képzelőerőnek bizonyítottan valódi teremtő ereje van.

A gondolat a vonzás kozmikus törvényének engedelmeskedve működik, így az általuk keltett rezgések hatással vannak a környezetünk rezgéseire is. Ha tehát valamit elég erősen vizualizálunk, az megjelenik a térben is, először csak az asztrális síkon, majd előbb-utóbb a fizikai síkon is, ha nagy erőt adtunk neki.

Isten a saját képére teremtette az embert, tehát teremtőképességgel rendelkezünk, amivel a szó legteljesebb értelmében átalakíthatjuk a környezetünket, sőt az egész életünket is.
Mindezek alátámasztására rendelkezésre állnak bőven pszichológiai kísérletek, érdekesebbnél érdekesebb kvantumfizikai kutatások, de pl. a Placebo hatás is vélhetően a gondolat és a hitté formálódott gondolatok erejének köszönheti működését.

Miért fontos a szeretetre gondolni és koncentrálni?

Mert ez az egyetlen út Önmagunkhoz, Felsőbb Énünkhöz, és ez a kollektíven vállalt feladatunk, hozzásegíteni és elvezetni egymást egyre erősödő szeretni tudó képességünkhöz.
Szeretni nem csak fejben, hanem szívfacsaró gyönyörrel, minden irányba, mindenki felé…önmagunk irányába ugyanúgy.

Tapasztalataim szerint nem csak egy boldogabb, letisztultabb és erősebb Én-t kapunk, hanem egy megújult testet is, akivel egyre jobban tudunk kommunikálni a szeretet nyelvén. Megújuló DNS-ünk felszínre hozza rejtett ősi erőnket és képességeinket, miközben az EGÉSZségünkre is kedvező hatással van. Testi energiánk, életörömünk, frekvenciánk, rezgésünk folyamatosan emelkedik, tudatunk tágul.

Legfőbb és legfontosabb elősegítője a szeretet érzése és fenntartása magunkban. Talán annyira nehéz, amennyire annak hangzik, vagy esetleg annyira könnyű…akarni kell…nagyon…és kitartóan.

Kénytelenek vagyunk megtanulni önmagunkat felvidítani és harmóniába hozni, ha csak nem akarjuk, hogy mindig külső tényezők, történések és mások áldozatainak érezzük magunkat.

“A szeretet érzete végtelen, a leghosszabb út oda egyben a legrövidebb is, és akármennyire változó,  épp úgy állandó is.” 
Daisy





Pont úgy kell magunkban felhergelni a szeretetet, mint ahogy korábban idegből, indulatból,  dühből hergeltük magunkat. Mi történt eközben? Pörgettük magunkban sérelmeinket, negatív gondolatainkat hagytuk cikázni, amelyeknek a képzelet szabott csak határt. Jelen esetben a negatív gondolatokat pozitívakra cseréljük, ezért nem feldühítjük magunkat, hanem felboldogítjuk.

Talán eleinte furcsának és erőltetettnek tűnhet, hogy pozitív gondolatokkal tuningoljuk magunkat, de tényleg hatásos. Nagy segítséget nyújthatnak ebben a különféle irányított meditációs hanganyagok.

Próbáljuk meg új szokásként fenntartani magunkban a pozitív gondolkodást azzal, hogy igyekszünk mindenben a szépet és a jót látni, még ha elsőre elképzelhetetlennek is tűnik. Minden éremnek két oldala van, így minden dologban, történésben és minden emberben fel lehet fedezni a fényes oldalt. Valójában a te döntésed, hogy az árnyoldalt figyeled-e, vagy megkeresed a Napot a felhők mögött. Van, hogy néha elidőzünk vele, mire sikerül meglátni, de legalább keressük, vagyis egy olyan úton teszünk meg lépéseket, amely út talán még a végcélnál is fontosabb.

Az elfogadás sokat segíthet, és ez önmagunkra is vonatkozik. Elfogadással, tisztelettel, megértéssel, türelemmel kellene magunkra tekintenünk, ami erősödő és egómentes, tiszta önszeretetté gerjed, egészséges önbizalommal, majd végül határtalan szerelemmé alakul.

A feltétel nélküli szeretet birodalmában a szeretet annyira erős, hogy az inkább már szerelem, ami mindig is bennünk volt, mert egyek vagyunk vele. Néha érkeznek az életünkbe lelkek, akik erre emlékeztetnek azzal, hogy kitükrözik belőlünk, ilyenkor mondjuk: szerelmes vagyok.
Daisy



Szeretetre hergelés gyakorlata

Gondoljunk erősen valamire vagy valakire, amit vagy akit nagyon szeretünk, próbáljuk ezt szívvel átérezni, összpontosítva.
Azt hinnénk, hogy ez az érzés kimerült önmagában, szeretek, imádok…érzem…tudom, jó érzéssel tölt el, ennyi és kész….ám ez ennél jóval több, végtelenségig növelhető és fokozható: mégpedig az akaratunkkal (teremtő szándék) , hitünkkel, szépnek látásunkkal, pozitív gondolatokkal.

Boncolgassuk ki magunkban, hogyan szeretünk, hol, hogyan írnánk le az érzést, milyennek látjuk, ízleljük, hogyan tapasztaljuk, merüljünk el a szeretetben.

Ha esetleg nem sikerül érezni a növelést, vagy bármiféle blokkba ütközünk, vagy egyéb vélt kudarcot vallunk, akkor is próbáljuk fenntartani az önmagunkkal szeretettel és megértéssel bánás művészetét, tekintsünk önmagunkra úgy, mint legjobb diákunkra és legjobb barátunkra.

Egyre többször fog sikerülni és egyre tovább tart. Azon kapjuk magunkat, hogy nem unatkozunk, nincs hiányérzetünk, hiszen amikor sikeresen fenntartjuk ezt az állapotot, a teljesség érhető el, ahol minden tökéletes és valahogy nem kérdés, hogy mit kellene tenni.

Nem sajnálhatjuk az időt és lehetőséget magunktól, hogy magunkkal törődjünk, és magunkat szeressük. Nem önzőség ez, hiszen amíg nem megy úgy igazán, addig mások sem fognak bennünket annyira szeretni, mint ahogy szeretnénk. Amikor úgy érezzük nem szeretnek bennünket, akkor bekapcsolhatott valami félelem program és visszapottyantunk a fa alsó ágaira.

Minden nehéznek tűnő helyzetben keressük a szépet, hiszen valamiért kaptuk, valamit meg akar tanítani az önmagunk felé vezető úton, tehát értünk van és azért, hogy jobb legyen. Már az ok keresése és megértése is egy szép dolog.
Ha mindeközben még hálát is tudunk érezni, akkor nagyot ugrunk előre a játékban, hiszen a hála egy nagyon erős szeretet – tuning.

Kellemes utat és gyakorlást kívánok az önismeret útján… a szeretni tudás növelésének labirintusában.

“A gyengeség nem természete a lelkednek, hanem szerzett tulajdonsága. Negatív érzések, gondolatok és lustaság eredménye. Amikor “elhagyod magad”. Igazi természeted isteni és erős. Erre akkor döbbensz rá, amikor “erőt veszel magadon”.”
Müller Péter

Talán nincs is semmi meglepő ebben a sokatmondó jókívánságban:

Az Erő legyen Veled!

Írta: Daisy
Megjelent:  Szabadon Ébredők


Várlak szeretettel a következő programokon és konzultációs napokon:





 TOVÁBBI ÍRÁSAIM A TÉMÁBAN:





Ennek a cikknek a tartalma, szerzői jogvédelem alatt áll. Másolása, vagy másik weboldalon való publikálása csak a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges!


2014. szeptember 7.

Szívedben az otthonod



Az otthon valójában szívünkben rejlik,


a lakóhely csak egy szentély, ahová kivetítjük belső otthonunkat.




Ha otthonodtól távol jársz és honvágy gyötör, emlékezz:


szentélyed átmenetileg bárhová áthelyezheted,


bármikor feltöltheted szívbéli otthonod fényével.




A honvágy is csak egy olyan vágy, mint a többi,


valójában Istent keresed...Önmagad...




A szeretet útja visz haza,


érezd hát otthon magad!




Írta: Daisy


Ez az írás szerzői jogvédelem alatt áll. Másodközlés a szerző és forrás feltüntetésével lehetséges!