2015. október 18.

Az ikerláng szerelem "vírus" terjedésének okai és tanításai (2. rész)

 Az írás első része az alábbi linkre kattintva olvasható:




Elengedés útján

Sokan mondják, "én már belül elengedtem Őt, azaz életem legnagyobb szerelmét, akivel eddig mégsem élhettem meg kiteljesedve azt, amit nekünk szánt a sors,  akkor majd hamarosan visszajön, ugye? És mikor már?"
Azért kérdezik, csak mert már tudják, hogy az elengedés nagyon fontos tényezője ennek a szerelemnek, és talán bármelyiknek és talán mindennek a titka... én is  így vettem észre...

Ebben a kérdésben szerintem még mindig csak az elengedés illúziója és szándéka tükröződik, nem valódi elengedés, de olyan ügyesen tudunk néha magunknak hazudni. :) Bizonyára viszont ez az elengedés szükségképpeni egyik fokozata és épp úgy az út része.
Az elengedés az véleményem szerint, amikor már tényleg minden mindegy, amikor már nélküle is el tudod képzelni az életedet...boldogan!

Ez a látszólag kiteljesedés nélkül maradt szerelem addig lángol fel újra és újra vágyként, hiányként és akarásként, amíg a tényleges elengedést a lélek meg nem érti, éli mélyen.
Az elengedés megélése után csodák történnek az életedben, egyszerűen azzal vonzod magadhoz, hogy egyre jobban érzed magad! De ez nem akar arra biztatás lenni, és nem egyenlő azzal, hogy visszajön, ez csak az egyéni életterveteken és rajtatok múlik.

Őt soha nem veszítheted el, ahogy semmit sem, ha lélek szintjén nézzük, márpedig hogy máshogy lenne érdemes nézni! :)
Most ott van dolgod, ahol éppen vagy, abban éld meg a teljességet, éld az általa és segítségével egyre jobban megtalált és visszakapott önmagad, a lelkesedést, a hitet, a szerelmet, az adott perc boldogságát.
Benned van a szerelem! Ő csak megmutatta mi minden rejtőzik benned!
A többi majd alakul magától...ahogy megterveztétek..

Azért érdekesnek tartom, hogy munkám során angyalkártyákkal is dolgozom, és azok sosem mondanak "konkrét" dolgokat, mint akár egy cigány kártya vagy tarot, de mégis mindig kijön az igaz szerelem vagy ikerláng lap, ami számomra is az ikerláng jelképezője, és minden esetben van arra utalás, hogy "érdemes várni rá", ráadásul valami olyan lap is adódik mindig, ami a magasabb szintű kapcsolatra utal és hogy érdemes hinni benne, érdemes megtenni minden tőlünk telhetőt ezért a kapcsolatért... 
Elgondolkodtató a jelentése...

Hány ikerláng szerelmi forgatókönyv "látszólag" arra megy ki, hogy az addig is meglévő házasságot, kapcsolatot jobbá és teljesebbé tegye. 
Csak mert visszaköltözött a szívekbe a hiány nélküli szeretet, ezáltal csökkentek az elvárások, ami minden irányba kihat. 
Néha eszembe jut, hogy ez az egész egyben talán az ikerláng előtti karmák lezárására szolgál, karmát pedig szeretettel lehet feloldani, mint amúgy bármit, talán tényleg csak ez történne mostanában ?
Soha nem felejtem el azt az idézetet, amit valahol olvastam, de már nem tudom hol és kitől, a lényege az: "hogyan is kaphatnád meg a várva várt szerelmet, hogyan is tanulhatnád meg a feltétel nélküli szeretetet, ha előtte nem tanulod meg az egész világot szívből szeretni...."



Az önszeretettel kezdődik...

Ez a folyamat rendesen gyémánttá csiszol és visszavezet önmagadhoz, rengeteg "hibás" vagy félelem programot felülír szeretettel, így már másban sem fogod azokat meglátni tükröződve, azaz több területen tudsz szeretni, egyre kiterjedtebben, egyre teljesebben.


Talán érted, miért is tőle kapod a legnagyobb tanítást, a feltétel nélküli szeretet megtanulását, vagyis az arra való emlékezés visszanyerését.
Csak mert ő képes a legjobban felborítani benned valamit...
A feltétel nélküli szeretet megtanulása minden lélek célja, ezért vagyunk itt, ide tartunk.
Ahogyan magunkat elfogadjuk, meglátjuk, megszeretjük, úgy ez fog kifelé is tükröződni. Több megértésben, elfogadásban és több szeretettel a külvilág felé.

A szerelmi kínok között a mélyponton megtanulod magad szeretni, összekapod magad, törődni kezdesz jobban magaddal, ösztönösen töltődni akarsz, emelődni, olyan embereket és tevékenységeket keresel, ami a lelkednek jól eső, egyúttal azt is megtanulod leválasztani, amire már nincs szükséged, ami csak tovább terhelne és amiben már nagyon fulladsz.
Mivel egy ideje már egy erős lelki tűréshatár szélén élsz, már kevésbé tudnak irányítani, és kívülről hatni rád, egyszerűen lehullanak az álarcok, mert már belefáradtál az álarcok viselésébe. Belefáradtál mindenbe, ami fáraszt, lehúz és nem emel.
A tisztaság és a szeretet felé törekvés ég a szívedben és ez mindenféle kapcsolódást jobbá tesz, ez pedig csak emel és emel...mindenkit ...még akkor is,  ha ez hirtelen látszólag "süllyedésben" nyilvánul is meg, hiszen általában a mély lelki tisztulást káosz kíséri vagy előzi meg.
Hidd el, ő is emelődik veled, ő is gyógyul.
Ahogy te is, ő is megtanulja egyre jobban érezni magát a maga életében.
Épül a teljességre emlékező lélek, történik a női és férfi én kiegyenlítődése.
Ez a belső harmónia felé vezető út.







Hogyan ér véget a történet?

Az már legyen a nagy forgatókönyvíró, vagyis Felsőbb Éned meglepije, hogy mi a folytatás. Nincs is annál szebb, minthogy a meglepetés erejével egyszercsak minden megoldódik és ő esetleg megérkezik. 
Mindenesetre bárhogy is a lesz, a lényeg, hogy ott éld meg a teljességet, ahol éppen vagy, és legyél is ott, ahol éppen vagy szíveddel-lelkeddel.
Lehet, hogy majd mással találod meg a boldogságot, de a lényeg, hogy más lettél, tisztább, szeretőbb és szerethetőbb, már csak ezért is a neked "legjobbat" vonzod magadhoz! Görcsök nélkül! 
Hogy kiben, mikor és mennyire aktivizálod és találod meg ezt a tükröt, az is legyen meglepi. 
Hidd el, tényleg meglepi lesz :))

"Ne akarj többet, mint amit átélsz! Mégis a " tiszta szándékodtól" függ, mit élsz át, mit teremtesz." Az egó és a lélek akarása között nagy a különbség..."

Ha a mélyponton vagy, éld meg azt, ne menekülj, ne nyomd el, ne kívül és másokban keresd folyton a vigaszt, támaszt.
Egyszer vagy párszor úgyis meg kell ezzel magadban magaddal "küzdened". És tudjuk, a küzdelem is egy illúzió.
Úgyis addig tart a küzdelem, amíg meg nem születik az elfogadás, vagyis el nem fogadod az épp jelenlegi helyzetet, esetleg még hálával is, amikor már nem a hiányt sugárzod a mindenség felé és így könnyebben elérheted azt, amiért szépen is lehet "küzdeni".



Elfogadom, ami van

Az "elfogadom ami van" a kulcs az élet minden területén.
Ez egy igazán elengedett állapot...
Attól még lehetnek céljaid, álmaid, attól még változtathatsz majd, ahová vezet és hív a lelked, ami szintén egy vágyszerű érzésként jelentkezik.
Elfogadni, ami van, annyit jelent, szeretettel és hálával a jelenben lélegezve maradni.
Ez vonzza magához a csodákat, lehetőségeket és történéseket görcs nélkül.

Említésre méltó, hogy akik megkapják az ikerláng vírust, érdekes módon összeterelődnek, segítik egymást, persze mondhatjuk működik a vonzás törvénye.

Azt hiszem, minden lépés szükséges, ami megtörténik.
Jókor és jó helyen vagy! Minden lépéseddel és gondolatoddal.
Ezen is túl leszel, és lehet ennyire már semmi nem fog fájni, mert igazán megtanít, hogy másképp láss.

Az ikerláng energia kicsit olyan, mint valami tömeges felemelkedős "szívvírus", jól ránk lett eresztve, és miközben kicsinál, gyógyít is egyben. :)
Végül is a seb is fáj és viszket, mikor gyógyul!
A tisztulás fájdalmas tud lenni, ez pedig egy igen intenzív kiképző program.

Azért kaptad, mert Te választottad, mielőtt a Földre jöttél, mert tudtad, hogy képes leszel megbirkózni vele. Csoda az egész!
Csoda már az is, mennyi társat, barátot és segítséget kapsz közben. És még sorolhatnánk mi mindent kapsz közben...
Néha lehet, úgy tűnik, semmit nem kapsz, olyankor talán csak a lelked szeretné, hogy rá figyelj, mert ő rejtegeti a "többet".

Jó vagy rossz ez az egész? Illúzió a hologramban, a fájdalom sem rossz, csak élénk érzetekkel járó tapasztalás. Nagy fájdalom, nagy tapasztalás, nagy tanítás...légy hálás érte, miután kellően megsajnálgattad magad és esetleg közben is légy hálás. :)


Tudatos szerelemre hangolódás

Ha már azért kaptad, hogy megmutassa igazi önvalód, a boldog, szerelmetesen ragyogó ént, akkor használd! Emlékezz!
Ne menekülj az érzéstől, a boldog emlékektől, idézd fel! Tedd vissza a szívedbe, éld csak meg, csavargassa csak a szívcsakrádat. 
Tudatosan kezdd gyakorolni a hiány és a vágyak leválasztását, és azt is, hogy xy-hoz kötöd az érzést, csak az érzést hagyd meg, a szerelmet.
Gyakorlattal menni fog, mint minden. És senki sem mondta, hogy ez könnyű.

Amikor viszont sikerül, és egyre jobban és tovább sikerül, akkor minden sikerül, ragyogsz, vonzol, teremtesz – hisz a szerelem rezgése vagy Te magad. 
Isteni éneddel, Felsőbb éneddel válsz eggyé...ilyenkor pedig életbe lép a szinkronicitás, vagyis mintha minden érted lenne, mintha minden és mindenki tudná mire van éppen szükséged minden pillanatban...

Amennyire ellehetetleníti egy időre az életed ez a szerelem, utána annyira nyit ki és emel fel. Miért is lenne ez másképp egy duális világban. A végletek tapasztalása...a kiegyenlítődésért, az egyensúlyért, a harmóniáért!


Mivel ő olyan, mint Te, a szeretet ilyen magas foka engedte ezt megláttatni, ahogy közöttetek az egységet és teljességet is.
Ha viszont fentebbről nézed, mindenki olyan, mint Te, az egyre növekvőbb és kiterjedőbb szeretet engedi ezt is megláttatni...és talán ez lehet a tanítás lényege...

Írta: Dr. Dankó Szilvia Daisy
Képek: Pinterest

Ennek a cikknek a tartalma, szerzői jogvédelem alatt áll. Másolása, vagy másik weboldalon való publikálása csak a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges!


" IKERLÁNG SZERELEM BESZÉLGETŐKÖR"
(spirituális önismereti tanácsadás és csoportos beszélgetés)


>>> RÉSZLETEK - JELENTKEZÉS <<<

http://daisyaranykapu.blogspot.hu/p/ikerlang-szerelem-beszelgetokor.html



Bővebb információk a programokról:
http://daisyaranykapu.blogspot.hu/p/programok.html

Az ikerláng szerelem "vírus" terjedésének okai és tanításai (1. rész)







Az ikerláng szerelem "vírus" terjedésének okai és tanításai



Ikerláng szerelem, mint vírus? 
Azért hívom így, mert rohamosan és folyamatosan terjed ez a fajta tapasztalás a világban, épp úgy, akár egy vírus.
Emberekkel és a lelkükkel foglalkozom, a vonzás törvénye alapján a hozzám terelődők 80%-a ezzel a "problémával" keres meg, a forgatókönyv pedig nagyon hasonlóan alakul.

Vannak, akik csak mostanában kapják meg a vírust és sejtéseim szerint lesznek, akik majd ezután fogják.
Talán, Te, aki olvasod ezt, szintén részt veszel a tapasztalásban, de az is lehet persze, hogy nem, csak "valamiért" ide kattintottál. :) Azt is érteném, hiszen az ikerláng és úgy általában a szerelem tanításai az élet minden terén adhatnak valami olyat, amire szükség lehet, főleg azt figyelembe véve, hogy igazi önvalónk maga a szeretet és szerelem rezgése.

Ezzel az írásommal inkább az energiák megfigyelésének köszönhető felismeréseimet osztanám meg, ezért csak nagyvonalakban írnám le, milyen is az ikerláng vagy ikerlélek szerelem, amelyről az utóbbi 1-2 évben egyre többet lehet hallani. A tapasztalatokból is a legtöbb esetre jellemzőket összegezném.

Váratlanul érkezik a szerelem érzése, ami annyiban váratlan, hogy egyik pillanatban a "semmiből" belobban a szívcsakrában és onnantól ott is marad kitartóan. 
Sajgó, tátongó, hatalmas, szétfeszítő érzés mellkas tájékán. Olyan erősségű szerelem, amit úgy érzel, még soha nem éltél át. Végtelenül erős vonzás, testedben, lelkedben és csakráidban húz valami különös erő a másik felé, érzed őt a távolból is. Észreveszed, hogy ő olyan, mint Te, az érdeklődése, a humora, a gondolkodása, a szokásai, a reakciói, esetleg még a vonásai is, stb., szinte azt érzed magaddal találkoztál vagy mintha tükörbe néznél. Ezért is mondják az ikerlángra, hogy ő a másik fél, a kettéhasadt lélekpár másik fele.

Szavak nélkül is tudjátok egymás gondolatait, érzitek egymás érzéseit, befejezitek egymás mondatait, különös csodában van részetek. Egyre több a bizonyíték arra, hogy ez a "telepatikus és mély kapcsolat" valós, nem csak a képzeleted szüleménye, hiszen egyre többször pontosan visszaigazolódik.
Azt érzed, soha az életben nem voltál még ennyire boldog, pár óra találkozás után olyanná válhat, mintha évmilliók óta vele lettél volna, szinte természetessé válik és az az érzés: "otthon vagyok...megérkeztem...ezt kerestem mindig is."
Mindent megtennél és mindent feladnál érte, gyökeresen felforgatja az életedet, semmi sem fontos már, ami eddig fontos volt. Elég akár egy találkozás vagy annyi se :D

Gyakran olyanok között lobban lángra az érzés, akik akár évek óta ismerik egymást és soha nem gondolták volna, hogy egyszer "ilyen" szemmel néznek majd egymásra. Általában nem is egymás esetei, vagy lehetetlen távolságban élhetnek, és az egyik vagy mindkettő kapcsolatban, házasságban él.
Az is előfordul, hogy évek óta zajlik a "harc" és lehetetlennek tűnik a "megoldás".
Persze olyan is akad, amikor rég egymás párjai, csak még nem látták meg úgy igazán mélyen egymást, és ezért egy átmeneti elszakadás vált szükségessé, amikor már csak a másik iránt érzett szeretet, vagy annak hiánya érezhető mindenféle bosszantó részlet nélkül, így megláthatják egymásban elfeledett, magasabb szeretettel égő énjeiket.
"Néha el kell veszíteni, hogy meglássuk azt, ami értékes."


Mi történik a színfalak mögött?


Akkor érkezik ez a szerelem láng, amikor eljutottál arra az önismereti- és energiaszintre, ahol már aktivizálódhat ez a küldetés. Hiszen ez valóban egy küldetés, és nem csak egyéni. A nagy EGYSÉG részeként, nem csak téged emel, hanem a világot is.

A küldetés lényege, tükröt mutatni a leghatalmasabb érzésre, a szeretet/szerelem legmagasabb fokára, arra, ami Te magad is vagy valójában, hiszen ebből az energiából épülsz fel, ez benned van.

Vágytál a boldogságra, a szerelemre, magadban nem találtad, hát megteremtetted kívül, kaptál egy segítséget, hogy meglásd a boldog éned. 
Meglátjátok egymásban saját magatok isteni szikráját, hiszen ő is egy tükör. Te csodálod azt, ahogy ő érez irántad, amilyennek lát, ahogy rád néz és ő is csodálja ugyanezt benned. A szemein át meglátod magad gyönyörűségét és szerethetőségét is. 






Zuhanás és emelkedés

Majd a forgatókönyv tipikus: A nagy boldogságból hirtelen az egyik fél (aki legtöbbször a férfi) elkezd visszahúzódni, úgy tűnik nem akarja az egészet, már nem keres annyit, nem reagál, vagy akár huzamosabb ideig eltűnik.
Elnyomva a szívet és azzal együtt a tiszta szerelmet, előtör az egó és a félelmek, és hirtelen, ami addig nem volt akadály, azzá válik, és maguk a felek sem tudják igazán megmagyarázni miért is hátráltak és hátrálnak meg.
Egyszerűen felerősödik a félelem érzése valamilyen formában, az is lehet, többen nem merik elhinni, hogy ezt megérdemlik, vagy félnek attól, hogy ez örökre beszippantja őket és még szabadok akarnak lenni egy kicsit, vagy félnek a változástól, ahogy kb. mindannyian...
Bárhogy is van, a félelmek és elvárások mindig csökkentik a szeretet/szerelem teljes és felemelő megélését. 

A félelmet már egyénileg levetítve bárhogy magyarázhatjuk, főleg ha nem is értjük igazán miből fakad, mert egy olyan mély hívás, mély tisztulás indul be a szerelemtől, hogy az felsöpri a mélyen bujkáló sötét energiákat, az pedig kellemetlen, nyugtalanító és fájó érzés lehet, és akár huzamosabb ideig dolgozhat bennünk, főleg, minél tovább menekülünk a szembenézéstől.
Egyszerűen nekik vissza kell vonulniuk, ösztönösen tudják, talán csak erről van szó, talán tényleg csak ezt kell megélni mindkét félnek.
És még ha ezt sokszor nem is így gondoljuk, de nekünk is tényleg épp úgy szükségünk van erre, hiszen nem vagyunk készen arra a kapcsolódásra, amit ez az egész adni akar.

Úgy tűnik a nőkben erősebben lángol, nem értik mi történik a férfival, mi lehet a baj, nem adják fel, mert úgy érzik, érdemes küzdeni, minden apró bevethető trükköt bevetnek, de ha jól megnézzük tükörben nézve a folyamatot, ők is elkezdenek "félni és egózni". Sokat küzdenek magukkal azért is, mert hát nehogy már a nő nyomuljon, de mégsem tudnak ellenállni, addig nem nyugszik meg egy rész a lelkükben, amíg nem adnak egy újabb apró jelet.

Ősi törvény, hogy a nő feladata elvezetni a férfit a saját lelkéhez. Hát itt mindenki kapott egy nagy löketet a lélek felé. Talán ezért is kezdeményezőbb a nő, hiszen ösztönösen vezetni próbál, teszi "ösztönös" dolgát.

Azt tudjuk, hogy minden léleknek megvan a maga férfi és női oldala, a jin-jang, ami manapság eléggé fel van borulva.
A férfiak abban az esetben kezdeményezőbbek, ha erősebb bennünk a nőiesebb, lágyabb oldal, az ilyen kapcsolatokból a nő hátrál meg általában... a kemény nő.

Ez az egész ikerláng energia arról is szól, hogy elhozza a lélekben a jin-jang kiegyenlítődést.
Hiszen a mindenség is a harmóniára, az egyensúlyra törekszik, és ez a sok egyéni kiegyenlítődéssel történik meg, mivel a sok kis "rész" alkotja az egészet.

Megélted a legmagasabb érzést és talán megéled azután a legnagyobb mélységet is, elválasztódsz a valódi, tiszta szerelemtől, hiszen felbukkannak azok az akadályok, amik még hátráltatnak.
Szenvedsz, belehalsz, kikészülsz, vársz, hiányolsz, menekülnél, de nem tudod hová és hogyan. 
Az nem lehet, hogy ennyi volt...
Már akkor is szenvedsz, ha esetleg ott van veled, ha jelentkezik, ha néha felbukkan, de Te mindig többet akarsz, azt a csodás ragyogást akarod, mint akkor...mással már be sem éred. 
Miért tennéd, ha megízlelted a teljességet és az igazi boldogságot?
Követelőzhetsz, hisztizhetsz, nyomulhatsz, vagy űzheted ezt csendben, bölcsen, az "akarásod" taszító hatást vált ki, hiszen az EGÓ akar, a lélek nem, az csak úgy van és örül minden megélt pillanatnak. 
A másik ezt szavak nélkül és bármilyen távolságból is érzi.
A vonzás-taszítás erői működésbe lépnek, ő a lelkedet látta meg benned tisztán (a sajátjával együtt), azt szerette meg, nem kell neki az akaratos egód, hiszen az fájó tükör neki is, épp eleget küzd a sajátjával. 




Az elengedés ereje

Minél jobban akarsz, ő annál jobban távolodik.

Annyit szenvedsz már ettől az egésztől, hogy lassan kezded feladni. 
Mikor már az akarás kicsit lazul ezáltal, akkor persze felbukkan, vagy becsempésződik az álmaidba, a lényeg, hogy valamilyen módon újraélesztődik az érzés.
Mintha semmi sem akarná, hogy feladd és elfelejtsd, ezt jelnek veszed és akarsz, küzdesz tovább.

Újra szenvedsz, mert ő újra eltűnik és újra nem érted mi történik, miért nem jön, miért nem keres, miért nem azt kapod, amit "vársz".
A tanítás kőkeményen zajlik, szinte "belerokkansz".

Azt érzed, nem vagy neki olyan fontos, mint ő neked, nem szeret úgy és ez kiakaszt. Pedig csak ösztönösen tudja a dolgát, amivel taníthat!
Ahogy Te is őt!
Elvezet odáig, amikor már totál kész vagy, a belefáradás belefáradásának a legmélyébe, amikor már nem akarsz semmit, mint akit kifeszítettek, megsemmisítettek, megölték a szíved és feladod. Ez az elengedés lassú, fokozatos megtanulása, amikor már nem is bírsz akarni, mintha az egód feladná. Attól persze néha még rádtör az érzés, de egyre ritkábban.
Ilyenkor jól kisírod magad és folytatod tovább az életet, megpróbálod, mert tudod, nincs más választásod, vagyis fontossá kezdesz válni önmagad számára végre!




Ha megfigyeled, amikor lent van a rezgésed, amikor nem szereted magad, amikor félsz, amikor hiány van benned, akkor próbálsz belé kapaszkodni és abba a szerelembe, amit adott, akkor kezdődik a szeretethiányos vágyódás újra, mert kellene egy támasz és ezt csak benne látod.
Hát ez addig tart, amíg rá nem jössz, a támasz benned van..
Az egy illúzió, mikor máshoz kötjük, mástól várjuk, önmagunk és forrásunk a szeretet elveszítésének tükre.

A folyamat által megéled, hogy magadra maradtál, és megérted, hogy csak magadra számíthatsz igazán, különben elsüllyedsz...bár ahhoz, hogy kimentsd magad, jól bele "kell" süllyedned ebbe a fájdalomba.
Egyszer úgyis megunod, és elindulsz felfelé...ahogy a madarak is megtanulnak repülni, most tanulod te is. Még ha esetleg hozott mintáid alapján szeretsz is szenvedni, akkor is eljön egyszer az ELÉG volt állapota. Sokszor eljön, mert tetőződik kis lépésekben, de van egy fordulási pont a legfeszítettebb állapotnál, ebben csak az a nehéz, hogy kb minden kiborulást a legnehezebbnek élsz meg, de utólag ez is érthetővé válik, mint minden.


Önmagadra ébredés, felismerések

Amikor túl vagy rajta, megérted, hogy nem neki nem voltál fontos, hanem magad felejtetted el, te nem voltál fontos magadnak, ő ebben is csak tükör volt, elfelejtetted a benned örökké égő szerelmet, hagytad magad a hiányra koncentrálni és az akaratos vágyakra.
Ahogy te is az egóddal magyaráztad meg magadnak folyamatosan mindenféle elmélettel, miért nem szeret, mi lehet a baj, stb.., ő mint tükör, ugyanez zajlott le benne, persze a maga módján.

Egy ilyen tiszta szerelmi kapcsolódásban a lelkek érzik az egó akarását, - még ha tudatosan a szereplők nem is- egyszerűen csak szívvel tudnak kapcsolódni, nem félelmekkel és függőségekkel, ez nem az a kapcsolat, ez pont azért jött létre, hogy az egót lecsillapítsa és a lélek élje a maga szabadságát, ...a szerető és teljes szabadságát.

Ahogy Te falat emelsz a lelked köré, a maga módján ő is ezt teszi, ezzel távol tartja magát tőled. 
Ez egy fal, amivel hidd el ő is megküzd rendesen.
Minden EGY, mindent összekapcsol a szeretet, a falak egyszer leomlanak, és lesz, ami lesz...

Talán nem is következik be az örökké együtt és happy end, talán igen,  és ezt el kell fogadni. 
El kell? Semmit nem kell, egyszerűen mire megtanultad, amit ez a tapasztalás neked szánt, addigra már nem is fog úgy érdekelni.
Talán annyi a szerepe, hogy magadra találj, attól még persze lehet a másik feled, lehet ikerláng, lehet csak egy nagy tükrös-trükk az egész, de mindegy is, bármi megtörténhet, az biztos, hogy boldogabbak és teljesebbek lesztek, vagy együtt, vagy mással.
Ez itt csak egy aprócska felvonás a létezés nagy színterén, ami összetartozik az úgyis együtt lesz előbb vagy utóbb az idő illúziójában.. mindig is együtt volt és együtt van, hiszen EGY.

Gyógyulás a "vírusból"

Örömmel hallom, hogy egyre gyakrabban köszönt be az az állapot, ami a "vírus" kigyógyulási fázisban tapasztalható: az isteni én nyugalmának megtapasztalása, a mostban létezés, hálával, szeretettel.
Itt már nincs hiány vagy nem fáj.
Amikor már mindegy mi lesz, mert örülsz az életnek, annak, ami van és teszel is ezért.
Megtanulod általa az életed minden területén elengedni a görcsös akarást, mert érzed, hogy valahogy így minden jobban működik.
Látod mekkora lélekfejlesztő gyorstalpalót kapsz tőle? :)

Nem véletlen van "jól" kitalálva. 
.... 


Ennek a cikknek a tartalma, szerzői jogvédelem alatt áll. Másolása, vagy másik weboldalon való publikálása csak a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges!

Írta: Dr. Dankó Szilvia Daisy
Képek: Pinterest


" IKERLÁNG SZERELEM BESZÉLGETŐKÖR"
(spirituális önismereti tanácsadás és csoportos beszélgetés)

>>> RÉSZLETEK - JELENTKEZÉS <<<

http://daisyaranykapu.blogspot.hu/p/ikerlang-szerelem-beszelgetokor.html



Bővebb információk a programokról:
http://daisyaranykapu.blogspot.hu/p/programok.html


2015. október 8.

Miért is lehetek hálás? II. rész

A "Miért is lehetek hálás?" című írásom 1. részét IDE KATTINTVA tudod elolvasni.



Hálás vagyok, hogy írhatok és beszélhetek,
hogy olvasod és bentről hallgatod.
Hálás vagyok, hogy már Te is tudod, milyen fontos, hogy hálás légy,
és hogy az önsajnálat helyett, inkább ezt választod!
 
Hálás vagyok a napsütésért, a nyári szellőkért,
a tengerek morajlásáért, az évszakokért, a megszolgált falevelekért,
és a mindenség tökéletes csodájáért.
Hálás vagyok a gyengeségért és az erőért,
a boldogságért, a szomorúságért,
és mindenért, ami érhet és amit élhetek,
hisz így teljes az egész!

Hálás vagyok a lámpafényért, a meleg kályháért,
de akkor is hálás vagyok, ha ködbe borul a táj,
hálás vagyok a fagyos pillanatokért, a sötétség minden színéért,
hiszen a fény nem alszik el, így hogy bennünk ég.

Hálás vagyok a jóért és rosszért, ami valójában nincs is,
de én a nincsért is hálás vagyok.
Nem csak azért vagyok hálás, amit megéltem,
hanem azért is, ami még előttem áll.
Hálás vagyok minden pillanatért,
az örök most hatalmáért és a szív erejéért.

Hálás vagyok a csendben és hallgatásban rejlő mondanivalókért,
ugyanúgy a hangos szavakért, a szemek és arcok meséiért.
Hálás vagyok a változásért és az öröknek tűnő dolgokért.
Hálás vagyok az érintésért, hogy megtehetem és hogy érezhetem.



Hálás vagyok az ember és a lélek sokszínűségéért az Egységben.
Hálás vagyok a szavakért, a számokért, a betűkért,
még az elillanó gyertyaláng füstjéért is.
Hálás vagyok a természet hangjaiért,
a párás ablakokért, a felhők táncáért,
és az örök, mindenben fellelhető örvényért.

Hálás vagyok a mindenség végtelenségéért,
és a semmisség tartalmáért is.
Hálás vagyok azért, mert a hála felemelő,
de azokért a percekért is, amikor a hála nehézzé válik.






Hálás vagyok mindazért, ami megtisztul,
és hálás vagyok akkor is, ha por fedi már.
Hálás vagyok a hasonlók vonzásáért,
az akarás taszításáért, és az elválasztódás illúziójáért.
Hálás vagyok az örömért, a szeretetért,
a mosolyért,  az ölelő vagy megölő tekintetekért,
a kézfogásért, a testek találkozásáért
és a lelkek szerelmes egymásba olvadásáért.


Hálás vagyok a színekért, a jelekért, az égi üzenetekért.
Hálás vagyok, ha széthullok, de akkor is, ha teljes vagyok,
és hálás vagyok az út minden pillanatáért,
ami a teljesség felé vezet.

Hálás vagyok a társaságért és az egyedüllétért,
a szívben rejlő végtelen világ felfedezéséért,
a végtelen világ felfedezésében dobbanó szívért,
az ízekért, az illatokért, a hangokért,
a szebbnél szebb vagy zavaró dallamokért,
és a földi lét sűrű foszlányaiért.

Hálás vagyok a lélek eldugott fiókjaiban tárolt emlékekért,
és mindazért, amire emlékezhetem,
de azért is, amit csak az álmok súgnak meg.
Hálás vagyok, mert ami kicsiben, az nagyban is,
így már én is felnőhettem,
miközben mindezt mégis gyermekként figyelem.



Hálát kérnek életünk végtelen mozaik körei,
én pedig hálás vagyok, amint láthatom,
érthetem és érezhetem, a sok-sok kis kör,
hogyan is áll össze egy nagy Egésszé.

Szeretlek hála, és hálával szeretlek,
mert még a zajban és a másban is ott lebegsz.
Elrejtőzhetsz, elfelejthetsz néha,
én akkor is benned őrzöm minden kincsem,
mindent mi volt, és lesz,
mindent a MOST örökkévaló végtelen pillanataiból.


Írta: Dr. Dankó Szilvia Daisy
Képek: Pinterest


Ennek a cikknek a tartalma, szerzői jogvédelem alatt áll. Másolása, vagy másik weboldalon való publikálása csak a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges!

2015. október 6.

Miért is lehetek hálás?







Részlet "A hála rezgésnövelő ereje" című részből
(Daisy: Önszerelem tréning)




Hálás vagyok, hogy meggyújthatom ezt a gyertyát és írhatok ezzel a tollal.
Hálás vagyok, hogy tényleg érzem szívemben a hálát,
az öröm és szeretet valamiféle fura egyvelegeként.
Hálás vagyok a lélegzetért, amivel magamba szívhatom ezt az érzést,
általa gyógyíthatom, majd kifújhatom a bentre nem kellő zavargásokat.
Hálás vagyok, hogy megláttam, csodák vesznek körül,
hogy merek bennük és köztük élni, hogy merek hinni és álmodni.
Hálás vagyok, hogy megláttam lényem ragyogását,
és azt a gyönyörűséget megláttam másokban is.

Hálás vagyok azért, hogy most is tudok mosolyogni
és ha kell tudok sírni is, akár csak szépségesen fáj, akár kínzóan.
Hálás vagyok, hogy a macskám épp most ágyazott meg az ölemben.
Hálás vagyok, hogy még a ventilátor zúgásában is
gyönyörű zongoraszót és dallamokat játszik az égi zenekar.

Hálás vagyok minden botlásért, hiszen ha nem történnek meg,
nem is tapasztalhattam volna meg tanításaikat.
Hálás vagyok, hogy megértettem botlások valójában nincsenek,
minden megfelelően és okkal történt: Értem!
Hálát érzek azért is, hogy képes vagyok magamnak megbocsátani,
így másokra is képtelenné váltam haragudni.
Hálás vagyok, hogy egyre több megvilágításból érthetem meg
tapasztalásaimat és ezáltal folyamatosan fejlődhetek.




Hálás vagyok, hogy ez a világ látszólag elzárt önmagamtól,
mert így ébredhettem magamra,
és így hálálkodhatom a sok csodáért,
ami az út során folyamatosan felbukkan.
Az igazi boldogság bent ragyog minden létezőben, minden szívben,
hálás vagyok, hogy erre ismét emlékezhetem.

Hálás vagyok a sok szenvedésért, fájdalomért, kínzó hiányért,
hiszen nélkülük nem ízlelhetném meg a magasságokat sem.
Ők löktek feljebb minden egyes létrafokon.
Hálás vagyok, hogy csaltak meg, hagytak el, és néztek semmibe,
hálás vagyok a szerelem kínzó sebeiért,
és a rengeteg értük elhullatott könnycseppért.
Ők mosták tisztára lelkem,
minden csak arról szólt, hogy "tanulj szeretni"!!
Meglátni és megszeretni igazán Önmagam is!
Szemükben...lelkük tükrében és által.
Hálás vagyok, hogy szerethettem és szerethetek,
és hogy tudom, ennél jobbat nem is tehetek.


Írta: Dr. Dankó Szilvia Daisy
Képek: Pinterest


EZOTERIKUS PROGRAMOK:

Ennek a cikknek a tartalma, szerzői jogvédelem alatt áll. Másolása, vagy másik weboldalon való publikálása csak a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges!

Levél Tőlem Magamhoz! Hogy sose felejtsem el milyen csodás vagyok!









Attól mert rossznak, hibásnak, bűnösnek hiszed magad néha, még nem vagy az! Mikor jónak hiszed magad, de más szemében pont ezzel vagy rossz, akkor hogy is van ez, melyik vagy igazán, mi az igaz?

 A harmadik ember már megint mást gondolna, az ő szemében talán nem vagy normális, de pl. a barátaid, egyes szeretteid vagy akár a kutyád szemében te vagy az Isten, úgy vagy tökéletes, ahogy vagy! Úgy tűnik ez is csak nézőpont kérdése! A nézőpontot pedig a szeretet alakítja és a szeretni tudás.

Legnagyobb börtönöd Te magad vagy, és Te magad zártad oda magad! De ez sem rossz! Ez is csak egy tapasztalás!

Azt kell épp megtapasztalnod, amilyen helyzetben vagy! Nem mindig az visz előre, amit szeretnél és amit jónak gondolsz, hanem a tapasztalás, ami van!
A tapasztalatok ijesztőnek és negatívnak tűnhetnek olykor, de azok csak tapasztalatok. Mi rendeljük hozzá a polaritást, vagyis azt, hogy egy adott helyzetet pozitívnak vagy negatívnak ítélünk meg.




Tudod, ha az angyalok és Lelked szemével néznéd magad, látnád, hogy csodálatos vagy! Azért jöttél erre a Földre, hogy megtapasztald a dualitást, a jó és rossz illúzióját, a mindenben fellelhető kettősséget, ami örökké egyensúlyban van, így az EGY sosem bomlott meg, csak Te épp elfelejtetted! Mert ezt akartad épp megtapasztalni, milyen ezt elfelejteni. Majd milyen a folyamat, amikor újra emlékezel.
Az örökkévalóságban szeretetben létező lelkednek ez épp egy kaland, akár száz évig tart, akár százezerig, akkor is csak egy pillanat, csak egy dimenzió! A lényegen nem változtat. Hiszen mindig a Most van!

Csak te akarod erőltetni a régi szép időket, és a várva várt jövőt is! Mennyit menekülsz a jelenből, és mennyiszer észre sem veszed, mert futnak az illúzió programok.

Attól, hogy Te épp nem szereted magad, lelked lényegében a szeretet sosem szűnő, hisz maga a létezés. Attól, hogy haragszol, féltékenykedsz, dühös vagy, szomorú, stb., lelked még mindig az az örökkévaló, szerető létező ... energia... szivárványfény... ő rendíthetetlenül szeret, hisz mást nem tehet, ha minden sejtje a szeretet. Megint csak elfelejtetted!

Miért szégyellnéd gyengeségeidet, fájdalmaidat? Kiáltsd ki, sírd ki, fusd ki, táncold ki, énekeld ki magadból, vagy csak engedd, hogy olyan módon távozzon belőled, ahogyan szeretne.




Miért is zárnád be vagy nyomnád el, ami ki akar jönni? Már megint attól félsz, majd mit szólnak mások? És kit érdekel? Ők is csak tanulnak emlékezni, Tőled is tanulnak! Te meg épp abból tanulsz, hogy tükröt mutatnak, akkor is, ha elítélnek. Tükör, mert láthatod benne, hogy azonosulsz az ítéleteikkel és engeded magad nem szeretni, ők csak megmutatják, hogy valójában nem bízol magadban igazán.

Tudod ki az aki nem szereti magát benned? Csak egy program, egy illúzió, amit elhitettek Veled, akár ebben az életben, akár másikban. Elhitettek? El akartad hinni, mert épp ez kellett az épp aktuális megtapasztalásaidhoz! És milyen csodás is lesz visszanézve az út, amikor látod kijutottál az alagútból a fényre! Lesz? Már most is csodás, hiszen a létezés csodája az is, hogy ezt játszod, hogy ezt tapasztalhatod! Az alagút is csak illúzió, valójában mindenhol fény van!

A problémákat nem attól fogod megoldani, hogy rágódsz rajtuk, görcsölsz és aggódsz, mindig minden megoldódik, főleg, ha engeded. Ha engeded magad az áramlatban, a Most pillanataiban, a szeretetben és hálában létezni.

A megoldást mindig a mostban találod! Rágódással, önmarcangolással vagy a múltban vagy a jövőben vagy!

Hálás és szeretettel teli pillanatokkal pedig még többet teremtesz ezekből, de aggodalmakkal is ezt teszed, olyan körülményeket teremtesz, amiben megint aggódhatsz!

Minden probléma abból adódik, hogy nem mersz bízni az áramlatban. Az áramlat Te magad vagy, hisz lelked örökké tágul és változik, mint a mindenség. Ha nem bízol az áramlatban, az örök változás segítő erejében, akkor magadban nem bízol! Attól még szeretet lényed állandósága sosem szűnik meg!

A probléma valójában nem probléma, már megint felcímkézted valami negatív jelzővel, ez is csak egy tapasztalás, egy előre eltervezett lecke az illúzióban, egy felvonás a színdarabban! Emlékezz!

Feküdj rá a hullámokra és légy a Mostban! Annyi ajándékot és csodát tartogat! Tedd magad befogadóvá azzal, hogy nem menekülsz. A megfelelő időben tálcán kínálja magát a megoldás is. A szeretetnél nincs nagyobb erő és iránymutató.

Valaki megteremtette ezt a mindenséget, valamiért van. A fátyol miatt elfelejtetted, hogy Te magad vagy az a teremtő! Amikor elfelejted áldozattá válhatsz, akit a körülmények és a környezet rángat ide-oda, de ebben hol vagy Te? Ez nem Te vagy!! Te vagy a teremtő...másolata, az egy és ugyanaz.




Ne ragadj le ennyire ebben a földi színdarabban! Nézz még mélyebbre magadban, keresd a szeretet forrásodat, ezáltal a legmagasabbra is tekinthetsz!!

Élj a szívedben, figyeld meg nem szűnő vágyaidat a jelenben. Mit hordozol magaddal, ami nem akar szűnni? A vágy, a szívedbe rejtett út és terv kódja, jelzés, hogy van valami dolgod azon a téren. Csak ne vessz el az illuzórikus vágyakban! Azok nem a szívben születnek.

Tudom, nem mindig könnyű különbséget tenni, itt is nagy a kettősség, de hisz ezért vagy itt, hogy megéld, hogy megtanulj különbséget tenni!

Ne légy magaddal türelmetlen, élj, tapasztalj! Közben szeress!

A szív vágyainak beteljesülésekor szárnyalsz, hálás és elégedett vagy hosszú távon, ezzel nem csak az egódat etetted meg. Ettől ragyogsz és nem csak pislákolsz. Még jobban szereted magad és ezáltal a világot, hisz beteljesítettél valamit, közelebb kerültél magadhoz, még ha más szemében kis dolgot is vittél véghez. Neked jelentős ez a lényeg, benne van a szeretet, benne van tiszta önvalód emléke.

Nincs gyógyulás fájdalom nélkül! Még ha a csodát éled is át, annak is tud fájni a szépsége, ahogy szívedbe markol. A fáj szóhoz is negatív érzeteket társítunk, ami megint illúzió, a fájdalom is csak egy tapasztalás, épp dolgozik a szíved, gyógyul a lelked, működsz, érzel. Annyira menekülünk ettől az érzéstől, hogy igyekszünk elnyomni, miközben ezt keressük.

Ne agyald túl a dolgokat, inkább figyelj helyette, légy jelen, figyelj kicsit kívülről és szeretettel.

Akit szeretsz, annyira szeretnél megvigasztalni fájdalmában, szívszorító szeretettel, lélek-buksit simogatva, éreztetve, hogy nincs baj, ez is elmúlik, ez is megoldódik, és csak jobb jöhet, azon vagy, hogy egyre nagyobb erőt adj neki.
Erőt=szeretetet.
Magaddal is bánj így! Ugyanúgy megérdemled! Nem azt érdemled, hogy magadba rúgj még kettőt.

Mostmár nyugodj meg. Nem hibáztál, sosem! Csak tapasztaltál, csak szeretni akartál, csak magad kerested, a szeretetet, az egységet.

Mindenben és mindenkiben az egységet keresed, ezért olyan felemelő érzés olyan emberekkel találkozni, akik ugyanúgy látnak, gondolkodnak, akikkel hasonló tapasztalások történtek.

Lelked örökké mindenben az egységet keresi, hiszen „ösztönösen” tudja, hogy minden EGYség. A lelked vezet, hogy túl láss a színdarabon, az illúzión. Meg akarja mutatni a forgatókönyvet is, apránként, ahogy fel vagy rá készülve. Annál felkészültebb vagy, minél erősebben mersz szeretni.

Emlékezz, az akire haragszol, akinek megbocsáthatatlan bűnei vannak, akit képtelen vagy szeretni, ő rá is érvényes mindez, ő ugyanezt teszi, csak a maga színdarabjában és forgatókönyve szerint játszva.

Nehéz érezni vele az egységet, ezáltal teljesíti is tanítói szerepét, tükröt mutat önmagad valamely el nem fogadott részére, tanít, hiszen hatással van rád, edz, gyógyít. Ezért fáj, mert gyógyít, amíg ellenállsz, valójában még mindig magaddal küzdesz!

Senki nem mondta, hogy egyszerű, ezzel sincs semmi baj, ezért jöttél ide egy nagyon nehéz pályára, ezért keringsz benne akár évezredekig is.



Te választottad az életed, tudom, néha feladnád, tudom, néha úgy érzed, hogy nincs tovább, hogy nem bírod, hogy most tényleg nincs megoldás, most összetörsz... Hát törj össze, engedd, ez is a terv része és ez nem rossz, ez is csak egy tapasztalás, a gyógyulás része, hiszen EGYensúly van! Sok kis darabkádból úgyis folyamatosan a nagy Egy-et építed fel, vagyis emlékeidet építed, hogy EGYre jobban emlékezhess az Egyre, Magadra = a szeretetre.

Hogyan kerülhetnél feljebb, ha nem járod meg a lentet? Ha megpengetsz egy gitárhúrt, az akkor peng igazán, ha jól megpengetik, csak akkor járhat fent a húr, ha jól megjárja a lentet is...

Ne add fel, soha ne add fel, emlékezz, hogy varázsló vagy, és szeretettel bármire képes vagy, ebben rejlik a varázserőd! A szeretet önmagadnál kezdődik, annyit tudsz kiáramoltatni, amennyit befogadtál MAGadba és fordítva :)!!




Mikor megszereted és elfogadod önmagad, akkor egyre jobban emlékszel az Egységre, még ha nem is vagy tudatában, attól még érzed, hogy úgy átölelnéd az egész világot. :)

Emlékezz legszerelmesebb, legboldogabb állapotodban is ezt tennéd, megosztanád és szétszórnád szeretetedet!!

Akit esetleg mégis kihagynál ebből, annak légy hálás a tükör-tanításaiért, hogy önmagad még mélyebb rétegeibe vezet, hogy még erősebben szerethess, és még mélyebben emlékezhess, ki is vagy!! Ő is csak érted van, ahogy MINDEN!


Írta: Dr. Dankó Szilvia Daisy
Képek: Pinterest







EZOTERIKUS PROGRAMOK:





Ennek a cikknek a tartalma, szerzői jogvédelem alatt áll. Másolása, vagy másik weboldalon való publikálása csak a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges!